Miért feszült a helyzet a EU és Kína közötti csúcstalálkozó előtt?

Az EU és Kína közötti virtuális csúcstalálkozóra 2022. április 1-jén kerül sor, és számos olyan kérdés van, ami feszült légkört teremthet az esemény előtt. 

Kína számára fontos az európai piac, de nagyon nem felhőtlen a viszonya az EU-val. Peking retorziója nem maradt el Litvánia felé a Tajvannal fenntartott kapcsolatai miatt, illetve alaptalanul szankcionált uniós szerveket és európai kutatóintézeteket.

Kína a békét és a diplomáciai megoldásokat hangsúlyozza, de Oroszországgal szoros üzleti partnersége miatt nem ítélte el az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, amit Moszkva követett el és követ el a civil lakosság ellen.

• ez is érdekes lehet: Moszkva meglepte a világot, szerintük Oroszország és Kína nem tekintélyelvű rezsim

HRW: Kína az emberi jogi normáit semmibe veszi

A kínai kormány semmibe veszi a nemzetközi emberi jogi normákat, és ez tükrözi a súlyos, elszámoltatás nélküli visszaéléseket, írja a Human Rights Watch (HRW).

“Az EU külügyi vezetője rámutatott a kínai kormány “revizionista kampányára” az egyetemes emberi jogok és intézmények ellen” – mondta Sophie Richardson, a HRW kínai igazgatója.

“Brüsszelnek felül kellene vizsgálnia megközelítését, hogy megfeleljen e fenyegetés nagyságrendjének.”

Március 18-án 10 nem kormányzati szervezet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez és Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez intézett közös levelében a Human Rights Watch

a kínai hatóságok emberi jogok elleni egyre súlyosabb támadására hivatkozott, beleértve az ujgurok és más török közösségek ellen elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket Hszincsiangban, valamint a Tibetben és Hongkongban fokozódó elnyomást.

Az emberi jogok védelmezőit országszerte, köztük Zhang Zhan Zhan polgári újságírót, az ujgur értelmiségit és a Szaharov-díjas Ilham Tohti-t, a svéd Gui Minhai kiadót és sok más, továbbra is önkényesen tartják fogva.

Szankciók oda-vissza

Bár az EU fontos lépéseket tett ezekre a fejleményekre reagálva, beleértve néhány célzott szankciót és a pekingi visszaélések határozott elítélését az ENSZ-ben, ezek az erőfeszítések nem járnak olyan következményekkel, amelyek jelentős változást hoznának, állítja a HRW. A jogvédő csoportok sürgették Michelt és von der Leyent, hogy használják ki a kínai vezetőkkel eltöltött tárgyalási időt arra, hogy további lépéseket jelentsenek be a pekingi visszaélésekkel szemben

A jogvédők szerint a kétoldalú emberi jogi párbeszéd újabb fordulójára nincs értelme felszólítsani Knát, amely 37 forduló után sem tudott konkrét előrelépést elérni.

Az Európai Parlament is támogatja az erőteljesebb, jobban összehangolt fellépést, amely továbbra is a kínai kormány kemény kritikusa maradt, és többször elítélte a kínai kormány visszaéléseit.

Peking válaszul az Európai Parlament több tagját is szankciókkal sújtotta. Válaszul az Európai Parlament befagyasztotta egy kétoldalú kereskedelmi megállapodás megfontolását, és új, határozottabb uniós stratégiát sürgetett Kínával szemben, amely további célzott szankciókat és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való szorosabb koordinációt foglal magában.

Source: HRW